A kelta hangulatról

Rögeszmém lett ez a kelta típusú kaland. És mivel ezt a blogot mesélői műhelyként aposztrofáltam, így hát most oda is ülök az "esztergapadhoz"...
Alapvetően a zene ihlette meg bennem ezt a settinget, mint azt már előzőleg leírtam. Most kicsit magáról a világról lesz szó, hogy milyen környezetet képzelek el a meséléshez.
Maga a táj: alapvetően nagy, zöld mezők, dús haragoszöld erdők, sziklás-füves-cserjés fennsíkok képe elevenedik meg előttem. Az időjárás hol esős, hol borongós, de tiszta, hol ködös, néha-néha a nap is kisüt. Igazi skót táj. Nem szeretnék város hátán várost, így maga a helyszín egy nagyobb városból fog állni és sok kisebb faluból. Talán a Witcher PC-játék illusztrálja legjobban az elképzeléseim.
Itt lenne sok kis apróság, ami ötlet forrása lehet, a játékosoknak is bizonyos mértékig szabad kezet adnék, hogy hogyan akarják alakítani a dolgokat, vagy legalábbis így megtudnám a hozzáállásukat a dolgokhoz, így könnyebb lenne személyre szabott kampányt mesélni nekik. Mindenképp a fő szál a városhoz kapcsolná őket, de innen kisebb kirándulásokat tehetnének a környező helyekre, sőt akár egy másik nagyobb városba is elsodorhatja őket a sors. Persze ezek csak tervek, most gyakorlatilag leírogatom csak az ötleteim...
Másik sarklatos pont most nálam, hogy nem szeretnék nehéz vértet látni a krónikában. Mert ez alapvetően fantasy környezet, nem tervezek páncélos angol lovagokat szembeállítani William Wallace hazafiaival. Alapvetően bőrvértekben gondolkodom, esetleg láncvértek, többet nem nagyon. A fegyverzet téren már mehet bármi szinte, az teljesen rendben van.
Rendszer téren kicsit változott az álláspontom. Alapvetően a Kard és Mágia elsőre jónak tűnt ide, de végül lehetséges, hogy a Dragon Age RPG szabályrendszerét ültetjük át ebbe a krónikába. Ott a páncélok nem a védelmet növelik, hanem sebzést nyelnek el, és igen, itt bizony egy-két erőteljes vágás könnyen halálhoz vezethet. Éppen ezért, kicsit úgy kell majd terveznem a cselekményt, hogy könnyen bele lehessen vonni új karaktereket az elhasználtak helyére. Nem tervezek azért nagy intrikálós sztorit, de sablon menj-ide-szerezd-meg típusúakat se. Majd az lesz a setting megalkotása utáni lépés...

Kard és Mágia 01. - az első ülés

Nos, tegnap este bele is csaptunk a lecsóba, hogy stílusosan fogalmazzak, mivel Fehérváron most hétvégén tartották a lecsófesztivált. Milyen kár, hogy nem szeretem...
Szóval, sikerült elkezdeni a kis történetet, mégha kicsit döcögősen is indultunk. A házigazda miatt laza két órás késéssel tudtunk csak odamenni a tett helyszínére, és ezért egy elég rövid játékra futotta csak, mivel ma dolgozni is kellett. A karaktergenerálás gyorsan ment, így a következő csapat állt össze: egy félork barbár, egy ember tolvaj, és egy ember íjász. Kellemes csapat, mindenki 2. szintről indult.
A cselekmény röviden, ameddig eljutottunk:
Hőseink nem épp a legjobbkor megérkeztek Avidia falujába, ahol egy rejtélyes fenevad szedi áldozatait. Kezdetben foglyokként tartózkodtak a falu egyetlen fogadójának egyik bedeszkázott ablakú szobájában, mígnem kiderült, hogy ők nemigen lehetnek az, amit a falusiak kerestek, mert a bestia újból lecsapott. Ekkor nyomozásba kezdtek az új halálesetek körül, és találkoztak egy rejtélyes dalnokkal, akit mindenki csak  az Elátkozott Bárdként ismer. Ő egy gyors próba után meggyőződött arról, hogy tényleg, nem ők a bestia, így elkezdhettek tervet kidolgozni, hogyan fedjék fel a fenevad kilétét. Végül egy szertartást hívnak össze, amin minden falusinak részt kell venni, és akkor a falusiak ősi balladájának hangjára színt kell valljon a beste. A csapat kiderítette, hogy egy vagy több vérfarkassal állnak szemben, és a rejtélyes vérmesterrel, aki az átkot terjeszti szerencsétlen áldozatok között. Így hát beezüstöztetik fegyvereik élét a falu kovácsával...
Eddig jutottunk a történetben dióhéjban. Akinek estleg ismerős a sztori, joggal gyanakszik, valóban loptam a történetet, mert nem akartam sokat szórakozni egy "kísérleti kalanddal", ami pusztán arra szolgál, hogy felmérjem a terepet egy estleg nagyobb lélegzetvételű mesélésre. Ez a kaland egy régi Kaland Játék Kockázat kiskönyv konvertált változata, nevezetesen Jim Caldwell tollából A fenevad nyomában címűé.
Egyelőre extra kommentárt nem fűzök a dolgokhoz, hogy én hogy ítélem meg a játékosok teljesítményét, majd a végén próbálom pontokba szedni a pozitív és kevésbé pozitív meglátásaim. De eddig maga a rendszer nagyon bejön, kevés a szarozás a szörnyekkel, kidobom a HP-jüket (imádom ezt a módszert!), azt' mehet!
Folytatás nagyjából két hét múlva, addig pár egyéb dolgot próbálok meg fejtegetni itt.

Mel Gibson, Gerralt of Rivia és Michael Flatley

Hogy mi a közös a fenti három úriemberben? A kelta motívum. Az utóbbi napokban kalandírogatás közben valami aláfestő zenét akartam hallgatni, akkor kezdtem el keresgélni kedvenc videómegosztó portálunkon "celtic music" címszóval. Ki is dobott jópár találatot, véletlenszerűen sokfélébe belehallgattam, és szép lassan elvarázsolt ez a zene. Hegedű, duda, dob, és még mit tudom én milyen hangszerek, szöveg nélkül, ideális aláfestő zene lenne egy krónikához! És a zene hatására szép lassan megelevenedett előttem egy gyönyörű, hegyes-dombos-felföldes táj, kis falvakkal, egy nagyobb kőfallal körülvett várossal, szakállas, hangos, irgalmatlan nagy fegyvereket suhogtató tagbaszakadt úriemberekkel...
Nos, hát ez megragadta most a gondolataimat, erre a környezetre szeretnék majd egy kellemes kis játékot kidolgozni, a rendszer még megfontolás tárgyát képezi, de ha bejön a holnapi KéM, akkor rendszernek tökéletes lesz. Leginkább a hangulatra szeretnék alapozni, ezért teszek még egy próbát azzal, hogy aláfestő zenét próbálok alkalmazni. Eddig egyszer volt ilyen meséléseim során, egy Vampire krónikámnál, nem is lett rossz szerintem, kellemes hangulatot teremtettek a válogatott zenék. Remélem sikerül hasonló hatást elérnem pl. a Cry of the Celts című zenével, miközben a táj szépségét ecsetelem játékosaim felé, Arany Jánossal vetekvő részletességgel...
De első most a holnapi kezdésű sztori. Nagyjából 5-6 óra lesz az ülés hossza, amiből szerencsés esetben lesz 2-3 óra tiszta játékidő. Azalatt nem fogjuk a világot megváltani, de kezdésnek jó lesz, talán a tervezett cselekmény harmadáig elérünk. De hát mesélő tervez...

Miért Kard és Mágia?

Nagyjából jövő hét vége magasságban összehozunk újra hosszú idő után egy játékot. Ha minden jól megy és ráér mindenki, akkor Kard és Mágia lesz terítéken.
Én szorgalmaztam a dolgot, hogy az utóbbi idők Star Wars "monotóniáját" törjük meg, és szívesen mesélek valami fantasy-t. Ekkor kezdtünk el gondolkodni, hogy akkor oké, de milyen rendszerben? Végül a KéM mellett tettük le a voksot. Miért?
Mert egyszerű. Nem fél óra a karakteralkotás (alsó hangon!). Kidobod az értékeket, hozzárendeled a kasztot, közben amíg írogatod be a statisztikákat szépen kigondolod, hogy az értékek milyen karaktert takarnak. Nincsenek "powerek", nincs 123 féle képzettség, nincs ilyen bónusz, meg olyan feat, csak a "nyers" alapja a karakternek. Hogy élő legyen? Találd ki, hogy milyen az ember (?) a számok mögött. Ne a képzettségek, vagy a tápok határozzák már meg, hogy most a karakter kapzsi-e, vagy iszákos, vagy mondjuk mérhetetlenül utálja az elfeket. Ha azt akarom, lehet akármilyen a kedves játékos karaktere, úgyis megdöglik! Ha meg azt akarom, hogy a cselekmény domináljon, akkor úgyse azt fogom forszírozni, hogy az a +1 támadás számítson élet és halál között...
A sztori fejben gyakorlatilag kész, még papírra kell vetni, térkép, troubleshooting, aztán mehet. A játékosok helyben összerakják a karaktereket, 15 perc alatt, és kezdhetjük is az elvileg sztoriorientált mesét. Persze a kockacsörgetés sem fog elmaradni.
Előre láthatólag olyan 2-5 játékalkalomra számítok a történet kapcsán, függően attól, hogy mennyire tudunk előrefelé haladni a cselekménnyel, mennyire folyamatos a játék. Mert néha bizony nem az. Annyira nem, hogy volt olyan Victorian Age Vampire sztori, amikor a birtok kapujától a kúria ajtajáig 3 óra alatt értünk el, és közben a társaság kicsit kapatos is lett. De hát így jár az, aki buli előtt ül le szerepezni kicsit!
Aztán ha bejön a játék, és a feeling mindenkinek, akkor bevállalom egy hosszabb kampány lemesélését is akár, de elsőre mindenképp egy rövidebbet tervezek, hogy le tudjuk zárni a dolgot és ne maradjon félbe újabb sztori.
Már várjuk jóbarátommal, hogy a másik két játékos hogy fogadja a viszonylag új játékot (eddig egyszer ültünk le KéM-t játszani, két éve kb.), és ha bejön, akkor úgy érzem, egy kis időre el fogunk veszni ebben a rendszerben.
Még egy apró záróakkord: nem Fomalhaut világán fogunk játszani, mert nálam nem fér meg egymás mellett a sugárfegyver és a pallos (na ezért nem is vittem végig a Might and Magic 6-7-et!), valamint én csak egy "standard fantasy környezetben" tervezek mesélni, konkrét világ nélkül.
Beszámoló a játékról az első ülés után, mesélői alapon, a történet lezárultával pedig némi kiértékelés, hogyan éreztem magam a mesélés közben, mit láttam jónak, mit nem.

Előszó

Miről is lesz itt szó?
Hát elég sok mindenről, már ami a szerepjátékot illeti. 26 éves leszek, nagyjából 10 éve játszom ezt a kellemes órákat hozó játékot, és már jó pár éve ugyanaz a társaság ül le az asztal mellé, szóval összeszokott csapatról beszélhetünk.
Én hol mesélőként, hol játékosként funkcionálok, előzetes egyeztetés alapján, így mindkét szemszögből lesznek itt posztok egy-egy játék előtt/után. Plusz még egyéni véleményem is megjelenik olykor külön bejegyzés formájában, ha épp szöget üt valami a fejembe. És még ami éppenséggel foglalkoztat, az úgyis bekerül, majd meglátom...
Elég sok stílust kipróbáltunk már, nagyjából hangulati alapon játszunk, hogy kinek mihez lenne éppenséggel kedve. Így amik terén már kipróbáltuk magunkat:
MAGUS - ezzel kezdtük, és térünk vissza valamelyik rendszeréhez időről időre. Még mindig nem döntöttük el, hogy melyik verziót tartjuk a leginkább játszhatónak...
WoD: Vampire the Masquerade - ha egy kis modernségre és sötétebb világra vágyunk. Mostanság egy befulladt Szabbat krónika kivételével nemigen vesszük elő.
D&D 4th edition - volt másfél év, amikor kizárólag ezt játszottuk. Kellemes kis stratégiázgatások, és röhögések kísérték, aztán rájöttünk, hogy a harcok kissé hosszúra nyúlnak, a párbeszédek egyre rövidebbre, így váltottunk.
Kard és Mágia - egyszer kipróbáltuk, alapvetően bejött, csak egy ember nagyon megutálta, mert nem lehetett órákat gondolkozni egy karakteren (és itt csak a statisztikáit értsétek, előtörténetről álmodni se szabad) és még ráadásul tápolni sem lehetett. Nos, vele már nem játszunk... Most tervezünk újra nekifutni.
Star Wars Saga Edition - rossz tapasztalattal indultam itt, két játékostársam a szerencsés karaktergenerálással gyakorlatilag használhatatlanná tették a karakterem. Végül is mi értelme a Jedi Consular karakternek, ha mindkét társának magasabb a Wisdomja, és még szinte ugyanazokat a Force Powereket is használják? Azóta újra nekifutottam már párszor, kezdek visszatalálni hozzá. Itt köszönthettünk egy új játékostársat, akiről évekig azt hittük, hogy ő aztán sosem fog majd hatoldalúnál különböző kockát a kezébe. Úgy látszik, átállt a sötét oldalra.
Song of Ice and Fire RPG - nálunk csak TéJD. Egy házgenerálás után befulladtunk, újraélesztés folyamatban.
Szóval, alapvetően ezen világokkal kapcsolatosan lesznek itt fellelhetők gondolatok, élménybeszámolók, miegymás.
Meglátjuk mi lesz belőle...